Brené Brown – Élj szívvel, lélekkel

Ez a könyv sokak kezében megfordult, állítólag valaki úgy kapta promóciós anyagként egy könyvesbolttól/kiadótól, és járt ajándékként kézről kézre, mígnem nálam kötött ki.

Épp meséltem anyukámnak, hogy a héten már másodszorra is perfekcionistának neveztek, ami azért tartok viccesnek, mert mind a munkám, mind az élet egyéb területein egyáltalán nem érzem úgy, hogy tökéleteset alkotnék, épp ellenkezőleg.. Sőt, mintha a korábbi intuitív énem is elveszett volna és néha fogalmam sincs mit akarok, bizonytalan vagyok, korábban nyíltan megmondtam mit gondolok, de mostanában annyi negativizmus ér, hogy néha egyszerűen jobbnak tartom befogni a szám, amitől nem érzem magam jobban, és egyébként is iszonyatosan fáradtnak érzem magam, legszíveseben elmennék egy hónap szabadságra, vagy inkább kettőre.

Anyukám csak hallgatott, majd kijött ezzel a bizonyos “kölcsön-könyvvel”. Gondoltam, jó, persze, megint egy könyv, ami megmondja a tutit.. aztán elolvastam a tartalomjegyzéket, és mintha a saját önsajnálati listámat láttam volna viszont.

Bevallom, úgy általában az önfejlesztő könyveket némi kétkedéssel fogadom, sok olyan könyv van, ami csodákat ígér a címlapon, aztán 100 oldalon keresztül megy a marketing szöveg, a szerző mások élményeit osztja meg, “kívülről” osztja az észt, úgy tűnik, mintha ő neki minden menne, vagy eleve tökéletesnek született volna.  Brené Brown semmit nem ígér, csak megosztja a történetét.

A szerző szociális munkás, kutató és saját viselkedés-kutatása révén került szembe a szégyen fogalmával, majd több ezer interjú készítése során kezdett benne kirajzolódni egy olyan mintázat, melyet a szívvel-lélekkel élés definíciójával határozott meg. Ez a kutatási eredmény annyira megdöbbentette Brenét, hogy összeomlott, majd – az ő szavaival élve – ez az élmény vezetett el spirituális ébredéséhez. A könyv megírásához pedig az a közösségi élmény adta az inspirációt, miszerint nem ő az egyetlen, akinek az életét olyan jelenségek határozzák meg, a mint a perfekcionizmus, a másoknak való megfelelés, a beilleszkedés iránti vágy, a túlhajszoltság, a szorongás, a folytonos kétkedés, és az alkalmatlanság érzése.

Bár 10 útjelzőt kapsz, és minden fejezet végén találsz kérdéseket is, ez nem az a jegyzetelős, “így csináld, tervezd meg” típusú könyv, sokkal inkább elgondolkodtató, hosszasabb emésztést igénylő darab. Maga a szerző sem tartja kifejezetten klasszikus önsegítő könyvnek, de – szerintem – többet ér, mint néhány “hogyan legyünk boldogok” típusú bestseller.

Brené kutatásai alapján a következő mintázatokat, egyben útjelzőket találta a szívvel-lélekkel élés alapvető elemeinek:

• hitelesség – avagy mások véleményének elengedése
• önmagunkkal való együttérzés – avagy a perfekcionizmus elengedése
• rugalmasság – a tompaság és a tehetetlenség elengedése
• hála és öröm – avagy a hiányérzet és a sötétségtől való félelem elengedése
• intuíció – avagy a bizonyosság igényének elengedése
• kreativitás – avagy az összehasonlítás elengedése
• játék és pihenés – avagy a kimerültség státusszimbólumának és a termelékenységnek, mint az önbecsülés fokmérőjének elengedése
• nyugalom és csend – a szorongás, mint életstílus elengedése
• értelmes munka – önmagunkkal kapcsolatos kételyeink elengedése
• nevetés, ének, tánc – a trendiség, és a dolgok kézben tartásának elengedése

Mielőtt azt gondolnád a fenti felsorolásból, hogy hedonizmusra, lustaságra, vagy önzésre tanít ez a könyv, tévedsz, sokkal inkább olyan mű, amely segíti az önbecsülést fejlesztened, mely arra bíztat, légy önmagad, mert úgy vagy igazán jó! 🙂

Még több info: www.brenebrown.com