CSALÁD- ÉS PÁRTERÁPIA

Mit jelent a család- és párterápia?

A család- és párkonzultáció egy olyan segítő, támogató együttműködés, ahol terapeuta a családdal, a párral közösen tárja fel, mik a kapcsolódási sajátosságaik, hogy hatnak kölcsönösen egymásra és együtt derítik ki, hogy mi vezetett a családjukban, vagy párkapcsolatukban a korábban meglévő egyensúly megbomlásához, vagy elakadáshoz. 

Forrás:  http://csaladkonzultacio.hu

 

Miben különbözik a családterápia az egyéni terápiáktól?

Az egyéni terápiák arra a fő kérdésre keresik a választ, hogy miért működik most úgy az egyén ahogy és ennek kiváltó okát keresik, majd oldják fel közösen a tearapeutával. A család-és párterápia egyik fő jellemzője azonban nem az ok-keresés, azaz válaszkeresés a miértekre, hanem az kerül fókuszba, hogy hogyan működik a rendszer (a párkapcsolat, vagy a család), hogyan tartják fent azt együtt, ami kialakult.

A másik fő jellemzője az életciklusok központi szerepe, vagyis azt nézi, hogy az adott pár, vagy család melyik párkapcsolati vagy családi életciklusban akadt el. Tehát a módszer nem betegség centrikus, hanem elakadás központú. A harmadik fő jellemző a "transzgenerációs minták", vagyis az előző generációk mintáinak a szerepe a rendszerben.

 

A család- és párterapeuta szerepe

A terapeuta a fent említett három fókuszt szem előtt tartva segíti ki a párt, vagy a családot az elakadásból.  Arra világít rá, hogy kinek milyen szerepe volt ebben a folyamatban, valamint támogatást, módszereket ad ahhoz, hogy lehet a kialakult helyzeten változtatni és ezzel elérni a mindenki számára elfogadható, kielégítő kapcsolatot. A cél nem a tökéletes működés, hanem az elakadás megszüntetése, a család/pár által felállított célok elérése.  

A terapeuta a családdal/párral egyenrangú, aktív félként, partnerként vesz részt a terápiás folyamatban, rendkívül gazdag eszköztárral, úgynevezett akció technikával dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a családnak / párnak aktivizáló feladatokban kell részt vennie a terapeuta irányításával, melyek segítik a terápiás folyamatot (például szoboralkotás, levélírás, pszichodráma, gyurmázás, imagináció stb.).

 

Milyen konkrét problémák esetében alkalmazható sikeresen a család- és párterápia?

Minden olyan esetben érdemes szakembert keresni, ha zavar támad a család működésében, melynek különböző okai lehetnek.

A párterápia lehet a hatékony megoldás, ha:

  • a kapcsolatotokban hiányzik az intimitás,
  • szexuális problémák merültek fel,
  • felütötte fejét a túlzott féltékenység,
  • harmadik fél tűnt fel,
  • megrendült az egymásba vetett bizalom,
  • elhidegültetek egymástól,
  • gyermeket szeretnétek, de nem jön össze (aminek fizikai oka nincs),
  • elveszítettetek egy gyermeket.

Családterápia lehet a megoldás, ha "gondok vannak a gyerekkel":

  • testvér születése, válás miatt megváltozik a gyerek viselkedése negatív irányba,
  • kamaszként szemtelen, kezelhetetlen,
  • felnőtt korú gyerek nem akar leválni a szülőkről,
  • nem értetek egyet gyereknevelési elvekben,
  • a képzőintézmény (bölcsőde, óvoda, iskola) problémát jelez a gyerekkel kapcsolatban.

Szintén érdemes családterapeutához fordulni, ha

  • első gyermek születése/felnőtt gyermek kirepülése után nehezen találtok egymásra, 
  • válás esetén nem tudjátok rendezni a kapcsolatotok,
  • egyedülálló szülőként nevelési problémákkal küzdesz,
  • beteg/sérült családtag miatt felborult a családi élet egyensúlya
  • munkahely elvesztése miatt a szülő viselkedése megváltozik
  • családtagok (testvérek, anyós-após) közti konfliktusok túl gyakoriak

 

Hogyan zajlik a terápiás folyamat?

A családdal (párterápia esetén a pároddal) és a terapeutával előre egyeztetett időpontban történik a találkozó. Előzetesen, vagy az első alkalommal sor kerül a probléma főbb körvonalainak feltárására - például gyermek esetén milyen tünetek léptek fel, melyek korábban nem voltak.  Az ülések nagyjából másfél- két órásak, a találkozókra általában kéthetente kerül sor, de előfordulhat ennél gyakoribb és ritkább kezelés is - ez megegyezés kérdése.  A családterápiát általában két terapeuta tartja (jó esetben egy nő és egy férfi). Egy családterápiás folyamat általában minimum 6 ülésben zajlik, hossza a családtól is függ. Után-követő ülés lehetséges 6-12 hónappal a folyamat lezárása után.

"Nagyon valószínű azonban, hogy sor kerül a családfák áttekintésére, a családi minták és kapcsolatok történetének feltérképezésére, a bevált és a nem sikeres problémamegoldási módok elemzésére, és a hozzáférhető megoldások átgondolására. A terapeuták valószínűleg többet kérdeznek, mintsem „jótanácsokat” osztogatnak, és sokszor elmondják, mi az amit az adott ülésen láttak, tapasztaltak – jó alapul a tapasztalatok levonására. Biztosan nem kerül sor ítélkezésre a terapeuták részéről, valaminek eldöntésére a „család feje felett”, és valaki igazának bizonyítására a többiekkel szemben. " Forrás: Kozma-Vízkeleti Dániel: A családterápiáról

Tudtad?

Hazánkban a családterapeuták tevékenységét a Magyar Családterápiás Egyesület fogja össze.

Család- és párterápia

Mit értünk család alatt?

A tradicionális felfogás szerint a család szülőkből és gyerekekből áll.  Mivel azonban ez egyre ritkább, családként értelmezzük már az élettársi kapcsolatot, az egynemű párok tartós kapcsolatát, a mozaik családot, továbbá elfogadott az egyszülős család is (válás, gyász miatt gyermekét egyedül nevelő szülő).

Összességében tehát minden olyan rendszert ide értünk, mely hosszú távú támogató közeget alkot, család-szerűen működik.

Intő jelek..

Lehet, hogy eddig homokba dugtad a fejed és nem tulajdonítottál jelentőséget az előjeleknek? Mindenképp érdemes családterapeutához fordulni, ha olyan betegség jelenik meg a családban, melynek nincs egyértelmű szervi oka:

  • evési zavarok (pl. bulimia, anorexia),
  • állandó fejfájás,
  • szorongás,
  • alvászavarok,
  • pszichoszomatikus megbetegedések,
  • menstruációs/potencia zavarok,
  • hipochondria,
  • kényszeres tünetek,
  • pánikbetegség,
  • fóbiák,
  • gyermek viselkedésének zavarai (bepisilés, teljesítmény romlás, csavargás, függőségek stb.),
  • szenvedélybetegségek (alkoholizmus, drogfüggőség, játékszenvedély) stb.

Kiknek NEM ajánlott a pár- vagy családterápia?

  • Ha az egyik fél mentálisan sérült, agresszív, kórosan destruktív.
  • Ha a családtagok nem tudnak őszinték lenni egymással, hazugság hatja át a családot.
  • Ha egyes családtagok merev ellenállást tanúsítanak a terápiás folyamattal szemben.
  • Szervi betegség, vagy fizikális távolság az oka egyes családtagok részvételének.

TALÁLD MEG A HOZZÁD ILLŐ TERAPEUTÁT!