Az előző cikkemben a rezilienciáról, a rugalmas alkalmazkodóképességről írtam, aminek az egyik fontos összetevője az érzelmeink azonosítása és tudatos kezelése. A következő cikksorozatban ezzel szeretnék foglalkozni és megismertetni Veletek néhány tipikus gondolkodási mintát, ami segíthet abban, hogy bizonyos helyzetekben hatékonyabban tudjátok kezelni az érzelmeiteket.
Az érzelmeink tudatosításához legelőször azt kell megértenünk, hogy hogyan működünk és gondolkodunk és a gondolkodásmódunk milyen tipikus érzelmi reakciót vált ki belőlünk egy adott szituációban. Ha ezeket a sémákat azonosítani tudjuk, máris megtesszük az első lépést a reziliencia fejlesztése felé.
Mindannyiunknak vannak olyan érzékeny pontjai, amik könnyen kimozdítanak bennünket az érzelmi stabilitásunkból. Ez mindenkinél más és más, a megtalálásához érdemes végiggondolni, hogy mik azok a helyzetek amikkel általában nehezen birkózunk meg a mindennapokban. Például nem bírjuk, ha összecsapnak a fejünk fölött a hullámok és nem tudjuk befejezni a munkánkat időben; összezavarodunk és leblokkolunk, ha túl sok feladat tornyosul előttünk és nem tudjuk eldönteni, hogy melyikkel kezdjük; nem tudjuk kezelni ha megszégyenítenek minket, vagy azt, amikor elárasztanak a félelmek. Ezek a helyzetek attól válnak számunkra nehézzé, mert valamilyen feltételezést kapcsolunk mögéjük, ami aztán negatív érzelmi reakciót vált ki belőlünk. Például egy egyszerű munkahelyi konfliktus a kollégánkkal félelmet, kétségbeesést okoz nekünk, mert azt feltételezzük, hogy a konfliktus odáig fajulhat, hogy a munkánkat nem fogjuk tudni rendesen elvégezni, elégedetlenek lesznek velünk és végül akár el is veszíthetjük az állásunkat. Másokból egy ugyanilyen konfliktus haragot és indulatot vált ki, mert azt feltételezik, hogy a kolléga szándékosan bosszantja őket.
Szakemberek megfigyelték, hogy bizonyos feltételezések mindig hasonló érzelmi reakciókat váltanak ki. Például ha úgy érezzük, hogy megsértették a jogainkat, haragudni fogunk, ha valamilyen veszteséget élünk át, szomorúak leszünk, ha másokat megbántottunk, bűntudatot érzünk, ha valamilyen jövőbeli fenyegetettséget feltételezünk, félünk, ha szégyelljük magunkat mások előtt, zavarba jövünk. Harag, szomorúság, bűntudat, félelem, zavar. Hol vannak a pozitív érzelmek? A reziliens emberek pontosan azért ellenállóbbak másoknál, mert ezeket a negatív érzelmeket másképp tudják kezelni, képesek ezek szabályozására és egy adott szituáció reális értékelésére. Ez a képességük segíti őket aztán abban, hogy egy számukra hátrányos szituációban is helyt tudjanak állni, sőt akár előnyt is kovácsoljanak belőle a maguk számára.
A következő cikkeimben ezeken a tipikus gondolati sémákon szeretnék végigmenni. Legközelebb a bűntudattal fogok foglalkozni, kövessetek.