A két gyerekem teljesen különböző abból a szempontból, ahogy a kudarcaikat kezelik. A kislányom, ha nem sikerül neki valami legtöbbször könnyedén túllép rajta azzal, hogy „nem baj, majd megpróbálom újra, és akkor majd sikerül”. A kisfiam pedig sokszor elkeseredik és elmegy a kedve az egésztől. A gyerekek sokszor görbe tükröt mutatnak nekünk, hiszen annyira még nem kontrolláljak az érzelmeiket, mint mi. Vajon én jó példa vagyok ebben? Ha kudarc ér, tudom másképp szemlélni a helyzetet, vagy inkább elkeseredek és kétségbeesek? Magamat vagy mást hibáztatok ilyenkor, vagy reálisan fel tudom mérni, hogy mi történt és miért? Képes vagyok ilyenkor a szemléletváltásra vagy inkább beleragadok a problémába?
Ahhoz, hogy ezt a kérdést megértsük először nézzük meg, hogy mit is értünk pontosan szemléletváltáson. A szemléletváltás egy olyan gondolkodásmódbeli változás, amikor egy helyzetet képesek vagyunk másképp szemlélni mint addig. Elszakadást jelent a szokásos gondolkodási sémánktól, annak a képességét hogy más szemével, kívülről, más szemszögből is megértsük a történteket és meglássunk és megértsünk valami újat egy adott szituációval kapcsolatban. A szemléletváltásra való képesség a rezilienciának is egy nagyon fontos összetevője, sőt a rugalmas alkalmazkodóképesség szinte minden tényezőjében fellelhető.
Sokan foglalkoztak ezzel a témával, talán az egyik legismertebb Carol Dweck, aki alapvetően kettő, fejlődési és rögzült szemléletmódot különböztetett meg az embereknél. Megfigyelései szerint a rögzült szemlélettel rendelkezők az emberi tulajdonságokat megváltozhatatlannak, veleszületett adottságnak tekintik. Ők a nehézségeket olyan élethelyzeteknek élik meg, ahol alapvetően a saját rátermettségüket kell bizonyítaniuk, ezért van az, hogy bizonyos kihívásokat a kudarc elkerülése érdekében már fel sem vállalnak. A fejlődési szemlélettel rendelkezők ezzel szemben tanulási folyamatként élik meg ugyanezeket a helyzeteket, változtathatónak tekintik az emberi tulajdonságaikat és ezért képesek arra, hogy rugalmasan reagáljanak egy adott élethelyzetben.
Mi segíthet abban, hogy Te is szemléletet válts? A legtöbb szakember, köztük Dweck is, a reflexió szerepét hangsúlyozza ebben. Mit is jelent ez? Megállást, visszanézést, megértést. Ez az ugyanis, ami segíthet abban, hogy képesek legyünk ne csak a saját értelmezésünket meglátni egy szituációban, hanem reálisan, más szemszögből, minden tényezőt figyelembe véve értelmezni tudjuk a történteket. Ezáltal pedig a megszokott gondolkodásmódunk meg tud változni, hiszen képessé válunk arra, hogy ne csak önmagunkat, hanem a másikat, a körülményeket is meglássuk és megértsük az adott helyzetben.
A segítő módszerek közül a coaching és a szupervízió hatékonyan tudják támogatni a szemléletváltást, pontosan azért mert lényegi elemük ez a fajta megállás, visszatekintés és megértés. Miért könnyebb ez egy segítővel? Azért, mert ha hozzászoktunk már egy gondolkodásmódhoz nagyon nehéz egyedül változtatni rajta, de akár felismerni is a saját mintánkat ebben.
Mégis mik azok a kérdések, amit ilyenkor akár Te is feltehetsz magadnak és segítségedre lehetnek? A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány alapkérdés, ami segíthet Neked a szemléletváltásban:
(1) Hogyan látná ezt a helyzetet más? Egy olyan ember, aki számodra hiteles, jó példa vagy esetleg pont az a személy akivel éppen problémád van?
(2) Vedd sorra, hogy milyen külső vagy belső tényezők játszanak szerepet ebben a helyzetben és melyikre milyen befolyással vagy?
(3) Gondold végig azt, hogy amikor legutóbb átmentél egy nehéz helyzeten, akkor mit tanultál belőle és mit tanulhatsz ebből a helyzetből most?
Egész életünk folyamán tanulunk, fejlődünk, ennek pedig része az is, hogy hibázunk, sőt sokszor a hibáinkból tudjuk a legtöbbet tanulni. Fel tudsz fogni egy nehéz helyzetet tanulásnak, fejlődési lehetőségnek is szemben a teljesítménykényszerrel vagy az elvárásoknak való megfeleléssel? Benne tudsz lenni egy ilyen szituációban úgy, hogy nem arra figyelsz elsősorban, hogy ne hibázz, hanem elfogadod és nyitottan kezeled azt is, ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt elképzelted? Ha sikerül ezt magadban átfordítani, akkor erősödni fog a rugalmas alkalmazkodóképességed és egyre többször megélheted azt, hogy nem a világvége, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy elképzelted, sőt akár a magad javára is fordíthatsz egy szituációt egyszerűen azáltal, hogy másképp nézel rá. Így nehézség helyett lehetőséggé, megfelelés helyett tanulássá válhat ugyanaz a szituáció a számodra.
A cikk írója Pozsgai Anita, coach és szupervizor. A vele készült interjút itt olvashatod: https://noipalya.hu/interju-pozsgai-anitaval/ Ismerd meg a szakértőt közelebbről, lépj vele kapcsolatba itt: https://noipalya.hu/pozsgai-anita/