A hobbi szerepe az egészség megőrzésében

Van egy nagyon szép mondásunk: “Szép az, ami érdek nélkül tetszik!”. Én ezt a mondást egy kicsit megváltoztatva a hobbira használom: “Hobbi az, amit érdek nélkül csinálunk!”.

A hobbival méltatlanul keveset foglalkozunk lelki egészségünk és személyiségfejlődésünk szempontjából. Pedig a szabadidőnk eltöltésére választott tevékenységünkben kapjuk a legnagyobb szabadságot. Itt érvényesül legkevésbé a társadalmi elvárás, a családi vagy egyéb szociális közeg hatása. Illetve itt kellene legkevésbé érvényesülnie. S ha valóban a testi-lelki igényünknek megfelelően választunk hobbit, akkor tudunk a legtöbbet tenni magunkért pszichés fitnesz szempontjából.

Kezdjük definíciós kérdésekkel. Mit is értünk hobbi alatt? A legjobb megközelítés ha azt mondjuk, a hobbi nem más minden a szabad időnkben választott tevékenységünk. A szociológiai megközelítésekben definíció szerint a szabadidő nem más, mint a társadalmilag kötött időn és a testi szükségletek kielégítésén túl fennmaradó szabadon felhasználható idő. Kicsit homályos a megfogalmazás, hiszen ha pontosan érteni akarnánk, akkor tovább kellene mennünk, hogy mit értünk társadalmilag kötött időn. A munka, iskola például biztosan idetartozik, de ide tartozik-e ha valaki vasárnapi misére megy vagy az már a szabadidő eltöltésének általa választott egyik formája?

Forrás: Pixabay

Aztán mit értünk testi szükségletek kielégítésén? Ha a barátainkkal elmegyünk vacsorázni, akkor az testi szükségletek kielégítése – hiszen evés – vagy a szabadidő egy kellemes eltöltése? De most nem szeretnék kötözködni ezzel a definícióval, inkább a saját megközelítésemből indulnék ki. Én  szabadidőnek érzem mindazon időszakot, amikor nem valaki vagy valami más strukturálja az időmet, hanem én magam. S ilyenformán a szabadidő eltöltése testi-lelki feltöltődést eredményez, amely a nem szabadidős tevékenységek okozta fáradtság feloldására szolgál. Ezért az egyik legjobb módszer arra, hogy a kötelezettségeink okozta stresszt feloldjuk vele és a lelkünket egyensúlyban tartsuk. A szabadidő eltöltése és hasznossága szempontjából valójában mindegy, hogy aktívan vagy passzívan töltjük. Passzív például az olvasás, aktív lehet a sport vagy bármilyen alkotó tevékenység.  Ami  fontos, egyrészt, hogy mindenki találjon olyan tevékenységet amelyet szívesen végez a szabadidejében és számára kikapcsolódást nyújt. Másrészt, ahogyan az első mondataimban írtam, ne érdekből tegyük. A hobbi addig marad hobbi, amíg nem azzal keressük a kenyerünket. Természetesen van olyan, amikor a pénzkereseti lehetőségünk és a hobbink ugyanaz. Ritka szerencse, de sajnos akkor is azt kell, hogy mondjam, hogy a motiváció ez esetben már megváltozik. Minimum kettős motiváció lép fel. Az egyik még mindig marad a tevékenység okozta öröm, de a megélhetés motivációja is jelen lesz.

A hobbiban van egy másik nagy lehetőség is, amit a szabadság ad. Itt próbálhatjuk ki magunkat kockázat nélkül. Ha valamilyen tevékenység megtetszik, megyünk és kipróbáljuk. Ha nem érezzük magunkat jól benne, semmi gond, mehetünk tovább.

Forrás: Pixabay

Jogos a kérdés, hogy „de kinek van ennyi ideje?” Bizony  drága kincs a szabadidő, mert kevés van belőle mindenkinek. Viszont egyre bővül a lehetőségek köre, hogy  mivel tölthetjük el. Az otthoni olvasgatástól az extrém sportokig ma már mindenki megtalálja a neki leginkább tetsző tevékenységet. Fontos, hogy ne a divatot kövessük, ne a trendeknek akarjunk megfelelni vagy utánozni másokat, mert nekik ilyen vagy olyan program megfelel. Nem biztos, hogy számunkra az megfelelő. Vannak szenzoros élménykeresők, akiknek az extrém sportok vagy egyéb különleges élmények jelentik a “pihenést” míg másoknak tényleg a tengerparton eltöltött 12 órányi napozás az egyedül üdvözítő megoldás a szabadidő hasznos eltöltésére. Nincs jó vagy rossz, menő vagy ciki. Ha megtaláljuk a megfelelő formát, akkor megtaláltuk annak a módját, hogy örömünket leljünk benne. A hozzánk leginkább illő hobbi szinte minden esetben sikerélményt is jelent. Hiszen nincs elvárás. kedvenc példám a futás. Ha valaki 5 km-t kocog az ugyanakkora sikerélmény és jobban érzi magát tőle, mintha valaki lefutja a félmaratont 1 óa 40 perc alatt. Hiszen ez hobbi. Mit veszíthetünk vele?

A hobbi akkor nyújtja a legtöbbet, ha spontán és nem agyontervezett vagy kötelességszerű és nem elvárások mentén alakul, hiszen pont ez különbözteti meg  a szabadidőt a kötelezettségekkel töltött időtől.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük