PSZICHOLÓGIA

A pszichológiáról általában

A pszichológia, azaz az ember gondolkodását és viselkedését vizsgáló tudomány nem ismeretlen fogalom számunkra, bizonyára mindenkinek eszébe jut néhány név (Thorndike, Freud, Jung, Pavlov) vagy irányzat (behaviorizmus, pszichoanalízis, kognitív pszichológia stb.) a szó hallatán. 

Az élet számos területén alkalmazzák a pszichológiát: a reklámokat aszerint készítik, melyek váltanak ki vágyat a vásárlásra, a munkahelyen bevethető a pszichológiai irányzatok azt vizsgálják, hogyan dolgozzunk együtt hatékonyan, mi alapján hozzuk meg döntéseinket, hogyan kell egy szervezetnek felépülnie ahhoz, hogy hosszú távon eredményesen tudjon működni. De külön területe van a pedagógiai munka elemzésének, pszichológushoz járnak az élsportolók is egy-egy fontosabb verseny előtt, szintén nagyon sokat segít a rendőrségnek a kriminálpszichológia a bűnözők elfogásában. A sort hosszan lehetne folytatni, életünk minden területét, melyben emberek működnek együtt, ott van pszichológia is valamilyen formában.

A pszichológiának magán- és csoportterápia esetén is rendkívül gazdag az eszköztára. Ilyenek például a pszicho-dráma, az autogén tréning, az NLP (neuro-lingvisztikus programozás), a különböző önismereti tesztek, viselkedés terápia, szimbólum terápia, hipnoterápia stb. A formáját illetően létezik egyéni konzultáció, pár-, család-, és csoportterápia, valamint intézeti pszichoterápia.

Akármelyik módszert vagy formát veszed igénybe, a pszichológusnak ugyanolyan titoktartási kötelezettsége van, mint egy orvosnak: ami a konzultáció/terápia/csoportos foglalkozás során elhangzik, az kettőtök titka marad.

 

Miből tudhatod, hogy pszichológusra van szükséged és nem más szakemberre?

Ha folyamatosan úgy érzed egy rossz forgatókönyv szerint éled az életed, melyben mindig ugyanazok a felvonások és a végkifejlet, érdemes elgondolkodnod azon, hogy vajon nem egy rossz belső programnak köszönheted-e ezeket a történéseket. Az ilyen forgatókönyvszerű események mindig visszavezethetőek egy, esetleg több korábbi megoldatlan problémára, traumára, élményre, melyek hatással vannak viselkedésünkre. Ha ezeket a jelenségeket felfedezed magadon, mindenképp érdemes pszichológushoz fordulnod.
A legtöbb módszer abból indul ki, hogy az egyén már megoldotta élete legnehezebb kérdéseit, és az egyénnek pusztán támogatásra van szüksége a jelenben, hogy jövőbeni céljait elérje. A pszichológia ezzel szemben nem elégszik meg csupán a jelen idejű támogatással, hanem fel akarja tárni a problémához vezető lelki okot is. 
A terápia (vagy más néven konzultáció) azonban nemcsak a múlt boncolgatásából áll, hanem az egyén erőforrásainak mozgósításán is: új dolgokat tapasztal meg, jobban megértheti saját és mások viselkedését, olyan összefüggésekre jöhet át, melyek önmagukban felszabadítóak tudnak lenni, jobban átlátja miben szükségszerű fejlődnie és ezt hogyan tudja elérni. Számos eszköz áll rendelkezésre a pszichológia módszertanában, melyeknek eredményességét évtizedes kutatási eredmények igazolják.

 

Milyen hosszú egy terápiás folyamat?

Kétségtelenül talán a legidőigényesebb terápia, mely komolyabb, pszichoszomatikus betegségek meglétekor akár egy évig is eltarthat, de „egyszerűbb” eseteknél is szükséges fél év a tartós eredményhez. Miért ilyen hosszú a folyamat? Egy szorongás sem egyik napról a másikra alakul ki, így természetes, hogy a gyógyulás folyamata is hosszabb.

 

Honnét tudható, hogy már nincs szükség további terápiára?

Ha a probléma gyökere nincs feltárva és kezelve, akkor a páciens bármikor visszaeshet abba a lelki állapotba, ami miatt eredetileg is pszichológushoz fordult. Épp ezért sok esetben a terápia lezáró szakaszában is van után követés, hogy a kliens és a pszichológus számára is bizonyítható legyen a változás tartóssága. Ilyen után követés lehet például egy korábban párkapcsolati gondokkal küszködőnél egy új párkapcsolat hajnala, amikor fény derülhet arra, hogy az illető valóban feloldotta-e magában azokat a gátakat, melyek korábban kudarcra ítélték kapcsolatait.

 

Pszichológiai szolgáltatások a Női Pálya oldalán

 

Általános terápia - Tusori Eszter

Ennek lényege, hogy a pszichológus nem képvisel kiemelten egyetlen irányzatot sem, hanem egyénre szabottan válogat a módszerek között, hogy a segítségnyújtás a leghatékonyabb legyen. A probléma jellegétől függetlenül nagy hangsúlyt kap az önismeret elmélyítése, hiszen ezáltal lesz képes az egyén a különféle problémák egyedüli megoldására is a jövőben. Kognitív viselkedésterápiás módszerek, analitikus megközelítések, humanisztikus pszichológiai eszközök egyaránt részei a pszichológus repertoárjának, amelyeket kortárs kutatók, pszichológusok módszerei is kiegészítenek.

A folyamat megkezdése előtt lehetőség van előzetes „ismerkedős” konzultációra, mely után eldöntheted, hogy rá bízod-e magad a terapeutára. Ezt követően kezdődik csak el a terápia, melynek témája lehet egy konkrét probléma megvitatása, vagy hasonló, visszatérő jelenségek elemzése stb. A terápia hosszát a pszichológus határozza meg, de nagyban függ az egyéntől is. A konzultációkra általában hetente kerül sor.

 

Életvezetési tanácsadás – Lélekedzés - Tóth Mária

Ha haza szeretnél cipelni egy tíz kilós bevásárlószatyrot, azt még megoldod valahogyan. De ha elhatározod, hogy 40 kilót szeretnél felemelni, vagy akár többet, akkor elmész az edzőterembe és megkérsz egy személyi edzőt, hogy segítsen célod elérésében.
Életünk során is számtalanszor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy felmerülnek olyan problémák, amikor túl nagy a “súly” és egyedül már nem tudsz vele megbirkózni. Ilyenkor tud segíteni a pszichológus, akinek célja, hogy segítsen lélekben megerősödni és meg tudd oldani a problémát. Lehet ez magánéleti válság, munkahelyi krízis, párkapcsolati problémák stb.
A módszer általános, nem probléma specifikus. Általános konzultáció, projektív és önbevallós tesztek, amelyek segítségével kideríthetőek a motivációid, a lelki blokkok, a benned rejlő potenciál, amivel a problémák leghatékonyabban feldolgozhatók, megoldhatók. A használt tesztek: MBTI személyiségteszt, metamorfózis teszt, Rorschach-teszt. A tesztek eredményei alapján a pszichológussal közösen elkészítitek az “edzéstervet”, amely alapján a konzultációk során haladtok.

 

Mit érdemes tudni a tesztekről?

Pszichológia

Milyen problémákkal fordulhatsz pszichológushoz?

  • jobban szeretnéd megismerni önmagad, kontrollálni érzelmeidet, célirányosan irányítani tetteidet
  • sűrűn keveredsz konfliktusba a körülötted élőkkel, dolgozókkal
  • gyakran szorongsz, bizonytalannak érzed magad, félsz, pedig látszólag nincs rá okod
  • párkapcsolati problémákkal küzdesz, vagy épp magányos vagy
  • nehezen tudsz feldolgozni egy traumát, veszteséget, gyászt
  • folyamatosan betegségektől rettegsz, vagy már kialakult betegségednek valószínűleg lelki oka van
  • munkamániás vagy,
  • megfelelési kényszertől szenvedsz,
  • nem tudsz nemet mondani,
  • nem tudsz kikapcsolódni, a hétköznap apró örömeit élvezni
  • nem tudod megélni a nőiségedet (családalapítás, terhesség, gyermekszülés, válás, klimax stb.)
  • tartós önbizalomhiányban szenvedsz

TALÁLD MEG A HOZZÁD ILLŐ PSZICHOLÓGUST!

Metamorfózis teszt

A teszt tulajdonképpen egy önismeretet elmélyítő módszer, alapja a gyerekek által is kedvelt játék: Mi lennél, ha állat, növény, szín stb. lennél? Épp ezért metamorfózis (átalakulás) a teszt neve is, hiszen a tesztben részt vevő alany képzeletben mindig átalakul az adott tárggyá, híres emberré alkotássá stb. Az így kiválasztott, megszemélyesített kategóriák a személyiségnek azon részeit mutatják meg, amelyek átalakulóban vannak, az egyén által képviselt értékrendet képviselik, megmutatják merre tart a személy, mit szeretne megvalósítani önmagából és mi az, amit távol szeretne tartani magától, mitől akar megszabadulni. A megszemélyesítendő szavaknak szimbolikus jelentésük van, például rámutatnak az egyén hogyan viszonyul a környezetéhez, melyek az ösztönös késztető erői, mennyire alakítható a gondolkodásmódja stb.

A teszt menete:

  • Első találkozó: A pszichológus ismerteti a teszt lényegét, és menetét, majd kezdődik maga a teszt: a pszichológus kérdez, a kliens válaszol. A teszt zárásaként időpontot egyeztetnek a felek a következő találkozóra.
  • Ezután a pszichológus kielemzi a válaszokat és részletes leírást készít.
  • Második találkozó: a válaszok kielemzését a tesztalany kézhez kapja, kap időt a feldolgozásra, lehetősége van kérdezni, az egyes válaszok kapcsán a felfedezéseket megosztani.

 

MBTI – avagy Myers-Briggs Típusindikátor teszt

Szintén egy viszonylag ismertebb személyiség-típus teszt. Ennek lényege, hogy a személyiséget négy szempont szerint vizsgálja:

  1. honnan nyer a személyiség energiát (introvertált vagy extravertált)
  2. az észlelés/adatgyűjtés módja milyen (érzékelő vagy intuitív)
  3. mi alapján dönt a személy (gondolkodó vagy érző)
  4. az életstílusát illetően milyen jegyeket preferál (megítélés, döntés vagy észlelés, adatgyűjtés)

A 4 vizsgált szempont szerint 16 féle személyiségtípust tudunk megkülönböztetni. Az MBTI-re számos, különböző teszt szolgál a 4 kérdésestől a 72 kérdésesig. Jó tudnod, hogy idővel változhatnak az eredmények, különösen azoknál, akiknél nincs éles elhatárolódás az egyes típusokon belül, és határmezsgyéken mozognak (például a döntéseikben éppúgy gondolkodóak, mint érzőek). Ilyenkor az élettörténeted megismerésével, és egyéb tesztek segítségével tud a pszichológus pontosabb képet kialakítani a személyiségjegyeidről.

Rorschach-teszt

Egyike a legismertebb személyiség teszteknek. A 10 táblából álló tesztben fekete, fekete-piros, valamint színes tintafoltokat ábrázoló táblák találhatóak, a tesztalanynak pedig nincs más dolga, mint megmondani mit lát a képeken. Mentálisan egészséges embereknél éppúgy bevethető a teszt, mint betegeknél. Magyarországon Mérei Ferenc publikált tankönyvet a témában Rorschach-próba címmel. Bár a módszer viszonylag standard, országonként eltérő lehet némiképp a feldolgozási módszer, ezért jó tudnod, hogy itthon Mérei az irányadó.

Amióta az interneten is elérhetőek a tesztképek és a leggyakoribb válaszok, valamint az ahhoz kapcsolódó „magyarázatok”, sokan kételkednek a módszer hatékonyságában és hitelességében, hiszen így épp az újdonság varázsa veszik el, a tesztalanynak lehetnek a korábban olvasottak alapján prekoncepciói, amelyeket a teszt során „belelát” a képekbe.

Miért NEM érdemes utánanézned a tesztnek?

  1. A világ más-más tájain kultúra-függő, hogy hol mit látnak „általában” az emberek a képekbe, így magáról a tesztről és a „lehetséges” válaszokról is torz képet fogsz magadban kialakítani egy-egy internetes cikk alapján.
  2. A pszichológus ki fogja szúrni a válaszaidból, hogy már utánanéztél, így a teszt eredményessége ismét kétséges. Ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy írásbeli vizsgán puskáznál, de aztán a szóbelin elvéreznél, mert a tanár egyből rátapint azokra a kérdéskörökre, amelyeket nem tudsz.
  3. Önmagában a teszt nem használható eredményesen, egyszerűen azért, mert egy teszt nem teszt. A pszichológus elsősorban nem abból von le következtetéseket, hogy épp melyik pacába mit látsz bele, hanem az interjú során, az élettörténetedet megismerve, egyéb módszerek felhasználásával a Rorschach-teszttel csak pontosabb képe lesz a személyiségjegyeidről. Belátható, hogy a teszt végső eredménye nem lehet olyan egyetemes, amit leszedhetsz a wikipédiáról, hisz minden ember élettörténete más.

Összefoglalva: A teszt eredményes elvégzéséhez és pontos kielemzéséhez mindenképpen szakember szükséges, és ahhoz, hogy hiteles képet nyújtson rólad, jobb, ha nem nézed meg előre a képeket. Ami pedig a pacákat illeti, nem kell aggódnod, nincs jó, vagy rossz válasz. 🙂 Ha valóban kíváncsi vagy a tesztre, és MAGADRÓL akarsz többet megtudni, akkor ne könyvekből, vagy az internetről olvass utána, hanem próbáld ki nálunk!

Ha már korábban más pszichológusnál csináltál ilyen tesztet, mindenképp jelezd, ha pedig megvannak az eredményeid is, feltétlenül vidd őket magaddal a konzultációra.