Láthatatlan látható

Végül, a láthatatlan, láthatóvá válik.
Elhiszed, mert tapasztalod. Gyakorlatban a pszichológia, mint lélekkel foglalkozó tudomány, semmit sem ér önismeret nélkül.
De mit jelent ez a szó, lecsupaszítva, mezítelenül állva a tükör előtt, amikor nem a sminked készíted vagy pengéd húzod borostás arcodon? Némán állsz a tükör előtt és belenézel saját szemedbe, ahol megpillantod önmagad. Fel fogod tenni a kérdést. Boldog vagyok? Azt csinálom, amit valóban szeretek? Ki vagyok és merre tartok? Jelen vagyok a saját életemben? Az vagyok, aki lenni szeretnék? Fájdalmas, tiszta kérdések ezek. Sokszor kegyetlennek hangzanak, mert talán soha nem válaszoltál őszintén.
Éppen babát terveztek pároddal, de nem érzed társadnak. Szeretkezéseknek vélt kefélések áldozata vagy, piros csipkés melltartód pedig már régen nem a vágyat ébresztik benned, csupán a sperma szaga jut eszedbe, amitől igazából undorodsz, mert folyamatosan azt szeretné a férjed, hogy nyeld le. Boldog vagy te egyáltalán vagy csak ugatsz a szeretet morzsákért, mint egy bőrig ázott, csont és bőr kóbor kutya? Élsz te igazán vagy csak holtkórosan szédelegsz, miközben azt sem tudod, merre vagy arccal előre? Veszel levegőt egyáltalán? Egy mélyről jövő, puszta szeretetből áramló, igenlő gyógyító energiákkal tele, tiszta forrással átitatott, lélekszabad levegőt?
Nem hiszem.
Keseregsz a múlt, megváltoztathatatlan idilli pillanatain vagy épp méhedig és beled végéig hatoló fájdalmain. Sajnálod tetteid, melyekért nulla felelősséget óhajtasz vállalni. Megbánásokkal és károgásokkal mérgezed lelked és tested. Előbb süket leszel, aztán vak, majd később a tercier fázisban, érzéketlen. Végül már a libidó is elszáll, a szerelmes, bizalommal teli, egészséges csókban nem is hiszel, mert régen eladtad pár simogatás falatért a lelked.
Apád nem volt mindig férfi és szülő, mert minta csak a tapétán volt, anyád meg robotolt és küzdött harmincegy éven keresztül. Nem ismeri az orgazmus fogalmát sem és kettő percnél tovább soha nem csókolózott senkivel. Apáddal főleg nem.
A múlt sérelmei, amit szüleid teremtettek, nem tartoznak rád. Vedd tudomásul! Kezd el a saját életed élni, rakd le Ararát hegynyi súlyaid és lépj tovább! Indulj meg végre! Lejárt az időd Kedvesem, akkor is, ha azt hiszed, végtelen vagy a relatív hologram időben és térben. Spirituális vagy? Rendben.
Akkor válaszolj erre az egyszerű kérdésre! Mikor cselekedted meg utoljára, amit éreztél és gondoltál, három másodperces reakció- és türelmi időn belül? Érzés, gondolat, tett. Ezt hívom én önbizalomnak és felelősségvállalásnak. Például élből beleállsz a helyzetbe és le is reagálod. Döntesz. Kimondod. Hálás vagy. Bízol. Megteremted, amire vágysz.
Megvetted már a jegyed következő célod állomására?
Még nem?
Itt az idő.
Addig is kívánom neked, hogy gyógyulj természetesen!
Murányi Edina nemzetközi díjas parapszichológus, mikrotetováló művész